Es�. Nem cs�p�g, nem viharos. Csak amolyan ny�ri z�por, ami befurakszik b�r al�, ruh�ba, mindenhon�, ami ellen m�g az erny� sem mened�k. Szitak�t� szerette az ilyen id�t. Senki sem j�r ilyenkor az utc�kon. Most is �gy volt... sehol egy l�lek. Minden, a h�zak, az utc�k, a falak, az �p�letek, minden komor hanulatot �rasztott. Szitak�t� bezzeg boldog volt. Nem volt r� k�l�n�sebb oka. Csak. S�rga p�l�ja csak �gy tapadt m�r az es�t�l, l�that�v� tette karcs� derek�t,a finoman dekolt�lt bl�z egy�b r�szeit is kihangs�lyozta. Farmerja is er�s ragaszkod�st-tapaszkod�st mutatott, hull�mos, barna haj�r�l peregtek a v�zcseppek. Nem zavarta. �ld�g�lt egy padon, a kirakat el�tt. A kirakatban �j divat� ruh�k k�n�lgatt�k magukat ellen�llhatatlanul. K�r az er�lk�d�s - Szitatk�t� h�ttal volt nekik. Sz�vta mag�ba az es� illat�t, �z�t, szag�t. Szerette, s boldog volt, hogy van ideje szeretni az es�t. Sokat rohant mostan�ban. Pihen�sre v�gyott. Megkapta.


Egy v�r�s sportkocsi hajtott be a hatalmas kapun. Itt bent m�r nem is szemerk�llett az es� - a mesters�ges �g gondoskodott az �lland� naps�t�sr�l, vagy zivatarr�l - a h�zigazda hangulat�nak eleget t�ve. K�gy� �rezte hogy ez az eg�sz olyan m�. Tasz�t. De a h�z ur�t kev�sb� zavarta. Nem idegenkedett, s�t mi t�bb tetszett neki az a gondolat, hogy m�g az id� is az � kedve szerint alakuljon. K�gy� nem vitatkozott vele - v�g�l is � fizet. S nem is keveset. M�gpedig az�rt, hogy � �gy t�ncoljon ahogy neki zen�lnek. V�delmezni, kiiktatni, elsim�tani - ez az � dolga. A K�gy��. Koncentr�lt a keny�rad�j�ra. Ha baja esne megs�nylen�. Elkalandozott a gondolata. Majd l�tta hogy a f�n�k egyed�l van - a test�r�t lesz�m�tva. Pedig egy j� ideje nem l�pett egyet sem a h�n szeretett n�je n�lk�l. Mi lehet a gond? Tal�n a n� dobta. �rdekes egy teremt�s volt. Mindig vid�m, kedves. Nem is illett a f�n�kh�z. Hi�ba... A f�n�k egy �lomvil�gban �l�, �nz� alak. Teli p�nzzel. Tal�n ez�rt is volt vele a l�ny. B�r K�gy� csak t�volr�l l�tta, m�gis �gy �rezte ismeri a l�nyt. K�gy� visszaterelte a gondolatait a munk�j�hoz. Semmi k�ze ehhez. Nem az � dolga.
- K�gy�! - ki�ltott parancsol�an a f�n�k. - Ezt a n�t... ezt a ribancot... ezt! - nyomott az orra al� egy k�pet - Ezt megkeresed �s likvid�lod... Meg�rtetted?! - K�gy� nyugodt maradt, mint mindig. Furcs�llotta a d�hkit�r�st, ez m�g a f�n�kt�l is szokatlan. Nem tette sz�v�, megn�zte a k�pet. Csak azt hitte hogy nincs k�ze a bar�tn� lel�p�s�hez. Elvileg nincs is. De mostm�r az � dolga hogy elkapja.
K�gy� elballagott a kocsij�ig, �s hazahajtott. Volt egy amolyan iratlan szab�lyuk a f�n�kkel. Ha valakit ki kell iktatnia akkor nem k�teless�ge a f�n�kre vigy�zni. Ilyenkor nem szokott gondolkozni, �rezni. Csak v�ghezviszi a feladat�t. Nem n�zi ki az �ldozat. Hidegv�rrel t�nteti el. Hol keresse a l�nyt? Nem sz�m�t. Elmegy s�t�lni. Ki�r�ti a gonolatait. Rutinb�l csin�lja. Ut�na kezd�dhet a vad�szat. B�rdzsekit ragadott �s elindult. Amint kil�pett az utc�ra olyan nyugalom lett rajta �rr�, anilyen eddig csak ritk�n. Arc�n folydog�ltak az es�cseppek. Csak erre koncentr�lt. A folydog�l� es�csepekre. A hangjukra. K�zben a l�ba vitta tov�bb �s tov�bb. Nem n�zte merre, tudta �gyis hazatal�l. Ismerte a v�rost, tal�n mindenkin�l jobban. Csak ment �s ment a s�t�t utc�kon.

S�t�tedett. Szitak�t� m�g mindig a padon hevert. M�r nem �lt, hevert. H�trahajtva a fej�t, olyk�ppen, mintha el akarna t�rni. De nem �s nem t�rik. Mosolyog a gondolaton. �s mosolyog, mert j�l esik neki. Szeret mosolyogni. Ezen megint mosolyognia kell. Mindent belead a mosolyg�sba, el is f�rad. Elb�biskol a padon.

�s a l�ba vitte �s vitte. Elbambultan m�szk�lt az utc�kon. N�ha l�tott egy embert, net�n kett�t. Mind igyekeztek valamerre. Elgondolkodott. Nem konkr�tan valamir�l. Csak gonolkodott. Az ilyenfajta gondolkod�s pihentet�, de minden elvonja a figyelmet. L�tott egy l�nyt. �ld�g�lt a padon. Fej�t h�trahajtva, lecsukott szemmel. Komikus, olyan ak�r egy t�r�tt nyak� mad�r. Nem a halott mad�r k�pe a komikus, hanem a hasonl�s�g. A l�ny a padon �ld�g�lhetett m�r egy ideje, csurom v�z, pedig m�r nem is esik. K�gy� le�lt mell�. A l�ny nem vette �szre, p�r percig meg sem moccant. N�zte a l�ny arc�t. Finoman ismer�s volt. Majd hirtelen a l�ny felpillantott. Eleinte csak az egyik szem�vel, ut�na a m�sikkal. Mosolygott. K�gy� ismerte ezt a mosolyt. A f�nyk�pr�l.