A f�rfi n�zte az el�tte medeg�l� l�nyt. �szint�n sajn�lta hogy nem id�sebb valamivel... �gy h�t a fogad�ban kell n�i b�jakat keresnie. Csak lenn�nek m�r ott! �jfent szem�gyre vette t�rsn�j�t. Alig t�bb mint tizenhat. A melleivel sem b�szk�lkedhet... K�r �rte, pedig milyen szeme van...! Elm�ly�lt a tennival�iban, volt b�ven bel�le, helysz�n�k t�bbnyire egy helys�g, a fogad� egy kis szob�ja... Akaratlanul a sorsa fel� k�boroltak gondolatai. A legenda azt is megmondta, ha nem v�gzi el a r� b�zott feladatot hal�lnak hal�l�val fog meghalni, �s a t�lvil�gon sem lessz nyugta. Maga Sheeda, a hal�listenn� fogja b�nh�dtetni, de persze csak anyira amennyire meg�rdemli. A fogad� el�tt �lltak, Rika k�rd�se t�r�tette vissza a val�s�gba.
 - �s mond csak Khennem, van el�g aranyad mindkett�nk sz�ll�s�ra? - k�rdezte. Eld�nthetetlen volt hogy puszta �rdekl�d�sb�l, vagy szemreh�ny�sk�nt.
 - A saj�t sz�ll�som fizetem. - k�z�lte komorana f�rfi. - A saj�t ig�nyeim kiel�g�t�s�re van el�g p�nzem. Nem t�bbre.
 - Sz�val ig�nyek... �s hagyn�d hogy egy h�lgy az it�ll�ban aludjon? - rezegtette szempill�it Rika. Khennem k�telkedve felvonta szem�ld�k�t - nem tudni hogy a h�lgy, vagy az ig�ny sz�nak sz�lt. Khennem a fogad�s fel� fordult.
 - Egy szob�t k�rn�k magamnak - az utols� szavat j�l hallhat�an kihangs�lyozta.
 - Nekem is � fizeti - mondta mosolyogva a l�ny.
 - Ehhez a k�ly�kh�z semmi k�z�m! Ha tudja akkor fizeti a saj�t sz�ll�s�t, ha nem akkor az ist�ll�ban is k�nyelmesen elf�r.
 A k�ly�k sz�t nem hagyta annyiban Rika. Alig l�that�an v�zsugarat b�v�lt...
 - Ki a k�ly�k?! - �lt�tte ki a nyelv�t - �n legal�bb szobatiszta vagyok! - Majd az �rtetlen pillant�sra a f�rfi - imm�r vizes - nadr�gj�ra mutott. A f�rfi elkerekedett szemmel figyelte a gaztett eredm�ny�t, majd azt, hogy a fogad� n�ps�ge kuncog, hangosan nyer�teni nem merv�n. Bossz�n t�rte a fej�t. Sz�l f�jta a l�ny szokny�j�t l�gyan, majd fel - ezzel a szokny�j�t majdnem a nyak�ig var�zsolva... Rika sikoltott, majd ellens�ges-len�z�n v�gigm�rte a f�rfit, �s g�nyosan elmosolyodott. Tekintete v�ndorolt a fogad�ban. Majd megtal�lta amit keresett. Megragadott egy penget�s hangszert, �s j�tszott is rajta. A gy�ny�r� dallamok megt�lt�tt�k a helys�get. �mult mindenki. Khennem v�llat vont �s vacsor�t k�rt a fogad�st�l. Nem nagy adagot - m�g m�sra is kell m�g a p�nze. K�s�bb meglepetten vette �szre - a l�ny eg�sz sz�pen j�tszik a hangszeren, �s a hangja sem kellemetlen. K�s�bb a l�ny le�lt mell�. Egy hatalmas z�lds�ges t�llal. Kih�v�an a f�rfira szegezte a tekintet�t. Majd lezser�l k�z�lte:
 - A zen�l�sb�l egy�sz j�l meg lehet �lni.
 - Mi pedig eg�sz hat�sosan meg fogjuk keser�teni egym�s �let�t.
 - Pontosan - Monda a l�ny, �s mosolygott. Majd fel�llt �s elvonult. Hamar visszaj�tt. Khennem meg akarta k�rdezni hol volt, de meggondolta - nem az � dolga, egy�bk�nt is, mit �rdekli �t hogy mit csin�lt a k�ly�kl�ny?!
 Vacsora v�gezt�vel szerzett mag�nak h�l�t�rsat, �s aludni ment. Alv�s el�tt a b�rbe vehet� n�szem�ly k�z�lte a k�lts�geket. A felbolygatott f�rfi majd megbolondult. Amennyire udvariasan csak tudta megk�rdezte, honnan vette az �tletet - ilyen k�petelen �rat kital�lni?!
 -  De h�t az a l�ny... az azt mondta annyit k�r�nk amennyit akarunk... - monta szemles�tve a n�, majd hozz�tette - fels�g....
 Fels�g?! Khennem indult is - nyakat tekerni. Hogy j�n ez a vakarcs ahhoz, hogy t�nkretegye az � �jszk�j�t?!
 A szob�j�ban tal�lta a keresett k�jront�t.
 - Hol f�j az neked, ha... Mi�rt j� az neked ha t�nkreteszed az �n....  �jszak�m?! - h�rd�lt fenyeget�en. Hangja �s arckifejez�se k�ts�get sem hagyott afel�l hogy rossz v�lasz eset�n v�r fog folyni.
 - Nem lehet hogy... egy kicsit.... f�lt�keny voltam? - rebegte a l�ny. Khennem megd�bbent. Egy pillanatra elfelejtette hogy mi�rt is j�tt, csak �rtetlen�l b�mult. Addig am�g a l�ny hozz� nem tette szemtelen�l - fels�g...
 Mintha ez m�g nem lett volna el�g... Rika kacagva felpattant �s kifutott a szob�b�l. Khennem ut�na. �tk�zben a l�ny - el�rel�t�an - szerzett egy kardot (isten tudja honnan). �ld�z�je k�vette a p�ld�j�t. A fogad� el�tt csaptak �ssze, a fogad�ban iszogat�k minden �r�m�re. Fogad�sok sz�lettek - a f�rfi jav�ra. K�zben folyt a harc. Harcst�lusuk k�l�nb�z�tt: Khennem l�giesen k�nnyed�n forgatta a peng�t, Rika pedig t�relmesen, m�r-m�r k�z�ny�sen. Ez d�h�tette a f�rfit, egyre nehezebben koncentr�lt. De nem adta fel egyik�k sem. Kezdtek elsziv�rogni az emberek, hi�nyolt�k az alattomos fog�sokat, a v�rt. Mindketten ny�ltan j�tszottak, tiszta lapokkal. Nem sz�ltak, nem k�romolt�k egym�s sz�leit, a teremt�t sem emlegett�k. Mindezt hamar megunt�k az emberek. �k azon kapt�k magukat hogy �lvezik a harcot.
 - Ott fent, amit a szob�ban mondt�l,azt komolyan gondoltad? - k�rdezte Khnnemlihegve, de a szemb�ld�k�t mem felejtette el magasra h�zni.
 - Ugyan m�r fels�g - mondta szemtelen�l a l�ny, nem kev�sb� lihegve - ki akarna az utatba �llni mikor a potenciatehets�ged fitogtat�s�ra v�gysz? - pillanatnyi cs�nd �llt be.
 A f�rfi nem f�z�tt hozz� semmit, pedig �lni tudott volna, m�g hogy valaki ne k�v�nja �t?!  V�g�l is csak egy p�ly�s -nyugtatta mag�t.
 Kiegyeztek egy d�ntetlenbe, egym�st t�mogatva botork�ltak el a szob�ikhoz. Majd k�l�n-k�l�n be�jultak az �gyba. A f�rfi a maga r�sz�r�l a harc folytat�s�t �lmodta meg - term�szetesen � nyert. A l�ny mes�t �lmodott... T�nd�reset.