Villog�, szikr�z�, k�pr�zatos sz�nek �s f�nyek rohant�k meg ki�hezett �rsz�kszerveimet. �s �n befogtadtam valamennyit. Mindent kipr�b�ltunk. K�rhint�n lett�nk rosszul, t�k�rszob�ban t�vedt�nk el. Olyanok voltunk mint a gyerekek. Hihetetlen�l j� volt. A gyermekkoromban kutattam, �s r� kellett j�nn�m, csak �gy, feln�tten vagyok k�pes �rt�kelni ezt, �s igaz�n gyereknek lenni. Tizen�ves koromban m�lys�gesen len�ztem a k�s�rtetv�rakat, sosem tudtak megijeszteni, �gy gondoltam hogy tele van t�mve gyenge csontv�z ut�nzatokkal, gumidenev�rrel, m�drakul�val. Hosszas unszol�s ut�n siker�lt becsalogatni engem a k�s�rtetkast�lyba. Meglepet�semre ez a hely nem a - mindenkiben elrejtett - v�res, �ld�kl�s v�gyakat akarta kiel�g�teni. Nem. Ezt a helyet kiz�z�lag emberi ijesztget�sre fejlesztett�k. Valamennyi szob�ban igazi trag�dia t�rt�nt. Halottat k�rbe�l� csal�d, majd csatat�r. Halottakat �sszeszed�, csontjaikat z�rget� csukly�s menet. M�ly nyomokat hagyott benn�nk ez a r�sze a sz�rnyt�r�nknak. Ak�rki tervezte is tudta az utat az emberi l�lek f�jdalmasabb fel;hez, �s kiv�l�an �rtett az �t �ssze s vissza j�rk�ltat�s�hoz, igazinak r�ml� emberekkel nyitotta meg a b�v�s  kaput ami a l�lek ebbe az elrejtett  fel�be vezet. De hogy a vir�t�z�ld �s cs�nyalila sz�rnyek �s a gumidenev�rek kedvel�i se �rezz�k magukat elveszve az �t h�tralev� r�sz�ben ilyenek sz�kd�stek el�nk. Majdnem belement�nk egy szakad�kba, �s alig tudtuk elker�lni a front�lis �tk�z�st egy kardokkal �td�fk�d�tt l�d�val. Ezen a r�szen mi csak b�multunk magunk el� - ezek a tr�kk�k m�g csak nem is verdest�k a magasra feltolt ingerk�sz�b�nket. A sz�rnyt�r�nk v�gezt�vel le�lt�nk egy padra, �gy gondoltunk meg�rdeml�nk egy k�v�sz�netet. �hes voltam, �gy igaz�b�l. Azt akartam mondani, hogy sal�t�t, t�szt�t, eb�det, vacsor�t, miegym�st, de a sz�m azt mondta: csak egy k�v�t k�rek. A velem szemben �l� pasas pedig k�t t�szt�t �s egy poh�r vizet rendelt. �ppen elcsod�lkoztam volna minek neki az a k�t t�szta, de mikor el�m tette az egyiket r�j�ttem: gondolatolvas�. �s val�ban az volt. Meg�rezte hogy csendre van sz�ks�gem nem az � t�rsas�g�ra. N�m�n iddog�ltunk, eszegett�nk. Majd m�giscsak megsz�lalt.
- Nem tudom a nevedet! -fakadt ki.
- Sokan vannak �gy vele. �tmeneti �llapot.
- Vagyis? - felvonta a szem�ld�k�t. Olyan volt, mint aki el�sz�r l�t egy halat sz�lni. El is vigyorodtam a hasonlaton.
- T�ged? - igaz, hogy f�lszavas t�mondatokban besz�lt�nk, de remek�l �rtett�k egym�s mondanival�j�t.
-  Jackie Chan. - komolyan gondolta. Nem is k�rd�ses. � a h�res karateguru, vagy kenguru. Vagy mi.. Hat�ssz�netet tartott, majd folytatta - Brad.
- �r�l�k - mondtam.
- �tmeneti �llapot - vigyorogta. Ez az �n sz�vegem!
- Trisha.
- Helyes. �s most hazamegyek. - Ez lekoptatott! A sz� legszorosabb �rtelm�ben! Robban�sk�zeli �lltapotba ker�ltem, majd siker�lt higgadtan ezt mondani:
- J�.
- Hazaviszlek.
- Nem. Egyed�l megyek. A vezet�si technik�dt�l egy�bk�nt is irt�zok.
- Nem mondam hogy kocsival megy�nk.
- De �n mondtam hogy egyed�l megyek.
Ezzel lez�rtnak tekintettem a t�m�t. Egyed�l megyek haza.
Elindultam. Nem egyed�l. S�hajtottam, jelezve hogy mennyire f�raszt. Nem b�nta, j�tt ut�nam.
Majd �szrevettem valamit. Egy mozi hirdette filmj�t a rekl�ms�vban: Szenz�ci�! filmbemutat�! 26.-�n!  Mentem tov�bb. Valami eszembe akart jutni.